Bejelentkezés / saját adataim

  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
KRMK nyilvántartásba vételi szám: 00258-2008
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu

    A komplex szakmai vizsgához kapcsolódó díjazási rendszer

    A komplex szakmai vizsgához kapcsolódó díjazási rendszer

    A modulvizsgáról a komplex szakmai vizsgáztatásra való áttérés magával hozta a vizsgáztatóknak járó díjrendszer módosulását is, azt is figyelembe véve, hogy a vizsgabizottság létszáma is megváltozott, mivel az eddigi háromról négy főre nőtt. Azért, hogy a vizsgabizottság létszámának növekedése ne növelje a vizsgaszervező terheit, a számokból az látható, hogy az eddig három főnek járó díjazás összegét négy főre osztották szét. A vizsgáztatási díjat pedig két részből rakták össze: a vizsgázók létszámától független állandó díjból, valamint a vizsgázói létszámtól függő változó díjból. Cikkünk a rendszer egyes elemeinek értelmezésével, kiszámításával és a vizsgáztatási kifizetésének módjával foglakozik.

    Tartalom

    1. Vizsgáztatási díj
    2. A vizsgáztatási díjrendszer összetevői
    3. Utazási és szállásköltség
    4. A szakképző iskola igazgatójának járó díjazás
    5. A költségek kifizetése
    JOGSZABÁLYOK

    1. Vizsgáztatási díj

    A vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait, a vizsga jegyzőjét és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőt vizsgáztatási díj illeti meg, amely ‑ függetlenül a vizsganapok számától ‑ a vizsga teljes időtartamára szól.

    A vizsgáztatási díj fedezetét a vizsgadíj teremti meg, amely a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada. (A vizsgadíj tartalmazza a vizsgáztatási díjat, valamint a vizsgáztatók utazási és szállásköltségét is.)

    A vizsgadíjat az iskolai rendszerű szakképzés esetén – főszabályként ‑ a vizsgázó, az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgázó vagy a vizsgázóval felnőttképzési szerződést kötött képző intézmény fizeti. (A tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga ingyenes. A javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.)

    2. A vizsgáztatási díjrendszer összetevői

    A szabályozás tekintetében egyszerűsítésnek tekinthetjük, hogy a vizsgáztatással összefüggő díjazásielőírásokat a továbbiakban már nem önálló rendelet, hanem az új vizsgaszabályzat tartalmazza.

    A komplex szakmai vizsgához kapcsolódó új díjazási rendszer számítási módszere lényegesen eltér a korábban alkalmazottól, a vizsgáztatási díjak mértéke szorosabban igazodik a ténylegesen ellátott vizsgáztatási feladatokhoz.

    Megjegyzés: vizsgáztatási díj alatt a vizsgabizottság tagjait megillető díjazást kell érteni.

    Ennek megfelelően az új rendszer abból indul ki, hogy a vizsga során a vizsgabizottság által ellátott feladatok lényegében két csoportba sorolhatók:

    *     Az első csoportba tartozó feladatok függetlenek a vizsgázók számától és minden vizsga esetén jelentkeznek. E feladatok körébe tartozik a gyakorlati feladatok előzetes jóváhagyása, a lebonyolítási rend elfogadása, a vizsga személyi és tárgyi feltételei megfelelőségének vizsgahelyszínenkénti ellenőrzése, felmentési kérdések elbírálása.

    *     A második csoportba a tényleges vizsgáztatási feladatok tartoznak, amelyek mennyisége a vizsgán megszerezhető szakképesítés vizsgakövetelményeiben meghatározott feladatok jellegétől, időtartamától és a vizsgázók létszámától függ.

    Ennek megfelelően az új díjrendszerben a vizsgabizottság elnökének és tagjainak fizetendő vizsgáztatási díj is e két feladatcsoporthoz igazodik, tehát a díjazás egy vizsgázók létszámától független állandó díjból, valamint egy vizsgázói létszámtól függő változó díjból tevődik össze.


    315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

    55. § (1) A vizsgáztatási díj a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai esetén alapdíjból és a vizsgázók számától, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményben szereplő, egy vizsgázó összes vizsgaidejére vonatkozó adatoktól függő változó díjból(a továbbiakban: változó díj), a jegyző és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő esetén a változó díjból áll. A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget a kerekítés szabályai szerint százas értékre kell kerekíteni.

    ALAPDÍJ

    Ezen feltételek mentén a vizsgáztatási díj alapdíj része (a vizsgázók számától független feladatok arányát figyelembe véve) a mindenkori legkisebb munkabér 9,5%-ában, azaz (a minimálbér 2014-es 101.500,-Ft mértéke alapján) 9.643,-Ft-ban került meghatározásra.

    VÁLTOZÓ DÍJ

    A változó díj meghatározásának alapját a korábbi rendszer szerint elfogadott, és jól működő vizsgaidő arányos kategóriába sorolás adta azzal, hogy a jelentősen módosult, lecsökkent vizsgaidők négy díjkategória kialakítását tették lehetővé.

    Fontos szempont volt, hogy az új díjrendszer ne jelentsen a korábbinál több terhet a vizsgázó számára sem. A vizsgáztatási díjak mértékének átlagos létszámú (15-20 fő) vizsgacsoportra vonatkoztatott viszonylagos változatlanságát indokolta továbbá az is, hogy bár a vizsgabizottságok feladatköre a közvetlen vizsgáztatási, értékelési feladataik miatt a korábbihoz képest szélesebb lett, az egyes vizsgafeladatok jelentősen rövidebb időtartamai révén a vizsgáztatás összes ideje is számottevően lecsökkent.

    A változó díj kategóriáihoz tartozó vizsgaidőtartamokat, százalékos szorzókat és a jelenlegi minimálbér szerinti egy vizsgázóra vonatkozó összegeket az I. és II. Táblázatok mutatják:

     I. Táblázat: A vizsgadíj változó díjának kategóriánkénti besorolása a vizsgaidők alapján

     

    Kategória

    A szakmai és vizsgakövetelmény alapján egy vizsgázó vizsgaideje

    A kategóriába tartozó szakképesítések száma

    I.

    8 óra vagy ennél több

    90

    II.

    5 óra vagy ennél több, de a 8 órát el nem éri el

    125

    III.

    2,5 óra vagy ennél több, de az 5 órát el nem éri el

    219

    IV.

    kevesebb, mint 2,5 óra

    203

     

    II. Táblázat: A vizsgadíj változó díjának kategóriánkénti százalékos szorzói és a jelenlegi minimálbér szerinti összege

     

    Kategória

    Elnök

    Tag (és jegyző)

    %

    Ft.

    %

    Ft.

    I.

    (8 óra vagy ennél több)

    3,9

    3 959 Ft

    2,9

    2 944 Ft

    II.

    5 óra vagy ennél több, de a 8 órát el nem éri el

    3,4

    3 451 Ft

    2,5

    2 538 Ft

    III.

    2,5 óra vagy ennél több, de az 5 órát el nem éri el

    2,9

    2 944 Ft

    2,1

    2 132 Ft

    IV.

    kevesebb, mint 2,5 óra

    2,4

    2 436 Ft

    1,7

    1 726 Ft

     A VIZSGÁZTATÁS DÍJA AZ ELNÖK ÉS TAGOK ESETÉBEN

    A vizsgáztatási díj a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai esetén alapdíjból (amely egységes, s a vizsgához kapcsolódó feladatok ellátásáért jár) és a vizsgázók számától, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményben szereplő, egy vizsgázó összes vizsgaidejére vonatkozó adatoktól függő változó díjból áll.

    Képlete: Vizsgáztatási díj = alapdíj + (minimálbér x adott kategória %-os értéke xvizsgázók száma)

    Példa

    Egy II. kategóriába tartozó szakképesítés 25 fős vizsgacsoportja esetén a vizsgaelnök díja: 9.643,-Ft (alapdíj) + (101.500,-Ft x 0,034 x 25) (változó díj) = 95. 918,-Ft. (százasra kerekítve: 95. 900,-Ft.)

    A VIZSGÁZTATÁS DÍJA A JEGYZŐ ESETÉBEN

    A vizsgáztatási díj a jegyző esetén csak változó díjból áll.

    Képlete: Vizsgáztatási díj = minimálbér xadott kategória %-os értéke x vizsgázók száma

    Példa

    Egy I. kategóriába tartozó szakképesítés 20 fős vizsgacsoportja esetén a jegyző díja: 101.500,-Ft x 0,029 x 20 = 58. 870,-Ft. (százasra kerekítve: 58. 900,-Ft.)

    A VIZSGÁZTATÁS DÍJA A SEGÍTŐ SZAKÉRTŐ ESETÉBEN

    A vizsgáztatási díj ‑ az adott vizsgázó írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységét értékelő, vizsgabizottság munkáját ‑ segítő szakértő esetén is csak változó díjból áll, amely a minimálbér összegének 0,4 százaléka szorozva az írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység idejének kerekített óraszámával, de legalább eggyel.

    Képlete: Vizsgáztatási díj = minimálbér x0,4% x óraszám x vizsgázó

    Példa

    Egy 30 fős vizsgacsoport 2 órás írásbeli vizsgája esetén a segítő szakértő díja: 101.500,-Ft x 0,004 x 2 x 30 = 24. 360,-Ft. (százasra kerekítve: 24. 400,-Ft.)

    A VIZSGÁZTATÁS DÍJA A FELÜGYELŐ TANÁR ESETÉBEN

    a) a központi vizsgatevékenységet felügyelő tanár esetében

    A vizsgáztatási díj az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenységen felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el, a minimálbér összegének 1,6 százaléka (a megkezdett órák idejét össze kell vonni).

    Képlete: Vizsgáztatási díj = minimálbér x1,6% x óraszám

    Példa

    Egy 2 órás írásbeli vizsga esetén a felügyelő tanár díja: 101.500,-Ft x 0,016 x 2 = 3. 248,-Ft. (százasra kerekítve: 3. 200,-Ft.)

    b) a gyakorlati vizsgatevékenységnél felügyelő tanár esetében

    A vizsgáztatási díj a gyakorlati vizsgatevékenységnél felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el, a minimálbér összegének 2,1 százaléka (a megkezdett órák idejét össze kell vonni).

    Képlete: Vizsgáztatási díj = minimálbér x2,1% x óraszám

    Példa

    Egy 8 órás gyakorlati vizsga esetén a felügyelő tanár díja: 101.500,-Ft x 0,021 x 8 = 17. 052,-Ft. (százasra kerekítve: 17. 100,-Ft.)

    KEREKÍTÉS

    A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget a kerekítés szabályai szerint százas értékre kell kerekíteni. (Százasra kerekítésnél a tízes helyiértéken szereplő szám alapján történik a kerekítés. Mindegyik esetben a közelebbi kerek szomszédra kerekítünk, figyelembe véve az 5-ös esetét, amikor felfelé kerekítünk. Például: 2345 százasra kerekítve 2300 lesz, 6750 pedig 6800.)

    AZ ÖSSZEVONT VIZSGA DÍJAI

    Az összevont vizsgát az alapdíj meghatározása szempontjából egyetlen vizsgának kell tekinteni, de a változó díjat a vizsgáztatott szakképesítésnek megfelelő kategória szerint kell megállapítani.

    VIZSGALÉTSZÁM

    Pontosították a vizsgáztatási díj változó részét befolyásoló vizsgalétszám meghatározását is. Ennek alapján továbbra is a vizsgaszervező által megküldött vizsgabejelentésben feltüntetett vizsgalétszámot kell alapul venni, azonban ebből levonható azon vizsgázók száma, akik igazolt okból nem kezdték meg a vizsgát.

    315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

    55. § (6) A vizsgáztatási díj meghatározásakor a vizsgaszervező által megküldött vizsgabejelentésben feltüntetett vizsgalétszámot kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a vizsgát igazolt okból meg nem kezdő vizsgázók számával.

    3. Utazási és szállásköltség

    Amennyiben a vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási és szállásköltség illeti meg.

    Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.

    AZ UTAZÁSI ESZKÖZ MEGVÁLASZTÁSA

    Az utazási eszközt a vizsgáztató választja meg oly módon, hogy a jelenlétét igénylő vizsganapokon a vizsga, vizsgatevékenységek megkezdése előtt, a pontos kezdést lehetővé tevő időpontban a helyszínre tudjon érkezni. Amennyiben a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel e feltétel nem biztosítható, vagy a vizsgáztató a vizsgaszervezővel szállásköltség megtérítéséről állapodott meg, úgy a vizsgáztató éjszakánként legfeljebb a minimálbér tizenöt százalékának megfelelő összeghatárig szállást vehet igénybe. A szállásköltség elszámolása a vizsgaszervező, vagy ha a vizsgaszervező e költség térítésére vonatkozóan is írásbeli megállapodást kötött a képző intézménnyel, akkor a képző intézmény nevére szóló számla alapján történik.

    A vizsgaszervező ‑ a vizsgáztatóval történt megegyezés alapján ‑ gondoskodhat az utaztatásról és a szállásról, amely esetben a vizsgáztatót külön utazási, és szállásköltség nem illeti meg.

    4. A szakképző iskola igazgatójának járó díjazás

    Az előzőekben vázolt díjazási kondíciók egyaránt vonatkoznak az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. Az iskolai rendszerű szakképzésben azonban a szakképző iskola igazgatóját is díjazás illeti meg.

    A szakképző iskola igazgatójának a vizsga szervezésével összefüggő feladatok ellátásáért járó, vizsgaidőszakonkénti díjazása a minimálbér összegének:

    a) 200 százaléka, ha a vizsgázók száma eléri a száz főt,

    b) 100 százaléka, ha a vizsgázók száma eléri vagy meghaladja az ötven főt, de nem éri el a száz főt,

    c) 50 százaléka, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötven főt.

    A SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK HELYETTESÍTÉSE

    A szakképző iskola igazgatója a vizsga megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátását részben vagy egészben átadhatja helyettesének, vagy a szakképző iskolával határozatlan időre szóló munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársának. A díjazás közreműködésük arányában oszlik meg.

    5. A költségek kifizetése

    A vizsgáztatási díjat, továbbá az utazási és szállásköltséget a vizsgaszervező vagy a vizsgaszervezővel kötött megállapodás alapján a képző intézmény fizeti ki a vizsgáztatónak.

    A vizsgáztatási díj kifizetése kizárólag a vizsgával összefüggő, jogszabályban előírt feladatok jogszerű és teljes körű ellátásával összefüggésben történik.

    Amennyiben a vizsgaszervező vagy a képző intézmény a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági taggal, a jegyzővel vagy a vizsgabizottság munkáját segítő szakértővel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátását is, akkor e személyeket az 54. §-ban meghatározott vizsgáztatási díj nem illeti meg.

    A KÖLTSÉGEK KIFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE

    A vizsgáztatási díj kifizetése tekinthető a rendszer gyenge pontjának, amelynek kifizetésére (beleértve az utazási és szállásköltséget is) legkésőbb a vizsga utolsó vizsganapját követő tizenöt napon belül kell (kellene) sort keríteni.

     

    JOGSZABÁLYOK

    2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

    150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

    315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

     

     

     
    Letölthető dokumentumok