Bejelentkezés / saját adataim

  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
KRMK nyilvántartásba vételi szám: 00258-2008
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu

    Hamarosan itt a klímaszezon!

    Hamarosan itt a klímaszezon!
    ...egy kis visszatekintés

    Az időjárási viszontagságokat az emberiség mindig kénytelen volt elviselni, illetve a nagy szélsőségek ellen védekezni. Kezdetben volt a legyező, mellyel már az időszámításunk előtti első évezred elejétől próbáltak a kínai hölgyek és urak enyhíteni a hőségen. Az ókori és az újkori Kínában a mindennapi funkcióján túl ma is szimbólum a legyező, és a kínai valamint japán nemzet művészeti és kulturális értékeit jelképezi.

    A középkori Európában már az építkezések során törekedtek a hőség elkerülésére, vastag falakkal és kis ablakokkal érték el, hogy épületek hűvösek maradjanak a kínzó kánikulában is, illetve a téli időszakban minél kisebb réseken szökjék ki a meleg. Elég, ha a középkorban épült, de még ma is álló templomok, dómok, vagy erődök kánikulában is mindig hűs levegőjére gondolunk. Az más kérdés, hogy ezeket a monumentális épületeket még nagyobb kihívás volt télen kifűteni!

    A technika azonban csak a huszadik század elején állt elő a megfelelő megoldással. Az első mai értelemben vett légkondicionáló (klíma) berendezést Willis Haviland Carrier fejlesztette ki az Amerikai Egyesült Államokban 1910-ben. A világ ma őt tekinti a légkondicionálás feltalálójának. Később az 1920-as években fellendült a piac, egyre több készüléket állítottak elő, melyek a folyamatos fejlesztésnek hála új alkatrészekkel, modernebb anyagfelhasználással és funkciókkal bővültek.

    1973-tól az energiaárak emelkedésének következtében a gazdaságosabb üzemeltetés jegyében gyártották a különféle típusokat, majd a 80-as években a növekvő igényeknek eleget téve a berendezések a dizájn és komfort szempontjából is változtak. Mára szinte minden igényt kiszolgáló gépek állnak rendelkezésre, további fejlesztésekkel, újításokkal.

    Magyarországon az első klimatizáló berendezések az 1960-as évek derekán, a számítógépekkel egy időben és azokkal szoros összefüggésben jelentek meg. Ekkor kezdődött a hazai légkondicionálás története, majd a rendszerváltás után még inkább elterjedté vált hazánkban is, jó húsz-harmincéves lemaradással követve a nyugati világot. Ekkor váltak klimatizálttá a mozik, az éttermek, és az idő előrehaladtával egyre több magánlakásban tűntek fel klímaberendezések, hogy a napjainkban gyártott személygépkocsik többségéről már ne is beszéljünk.

    Hogyan válasszuk ki a megfelelő légkondicionálót és hova szereljük?

    A hőség sokakat ösztönözhet arra, hogy légkondicionálót szereljenek fel lakásukban. A klíma kiválasztása esetén azonban érdemes mérlegelni a készülékek energiafelhasználását, élettartamát, megbízhatóságát és zajszintjét is. Törekedni kell arra, hogy a pénztárcánk szerinti legmagasabb COP- (fűtési) vagy EER-értékkel (hűtési) rendelkező klímaberendezést válasszuk az adott kategórián és teljesítményen belül, így biztosak lehetünk abban, hogy magas minőségű és a lehető legenergiatakarékosabb klímaberendezés fogja szolgálni a kényelmünket.

    Figyelem! Mindenféleképpen ajánlott már a klímaberendezés kiválasztását is szakképzett szerelőre bízni! 

    Manapság egyre kevesebb olyan klíma van forgalomban, amely csak hűteni tud. A fűtési funkciót szintén ki lehet használni a fűtési idény kezdetén és végén, amikor kifizetődőbb a klímával fűteni egy-egy helyiséget, mint beüzemelni a gázkazánt. Egyes légkondicionáló készülékek a fűtés és hűtés mellett alkalmasak a helyiség levegőjének a tisztítására.

    A légkondicionáló készülék elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a berendezés által kifújt hűvös levegő többnyire lefelé száll, hiszen a melegnél nagyobb a sűrűsége. Így a megfelelő magasságban elhelyezett berendezés sokkal jobban szét tudja teríteni a hideget, arról nem is beszélve, hogy a hideg levegő szabadon eláramolhat a szobában tartózkodók felett. Ehhez általában 210-250 cm feletti magasságba kell a berendezést a falra helyeznünk.

    A légkondicionáló helyének kiválasztásakor szintén meg kell nézni a beltéri és kültéri egység közötti csőhossz méretét, és az erre vonatkozó előírást. A falakon haladó csövek ugyanis nemcsak az összképen, de még a hatásfokon is rontanak.

    Végül, de nem utolsó sorban, fontos kiemelni, hogy a berendezés többnyire kültéri egységgel is rendelkezik, így az sem lényegtelen, hogy a ház külső falán hol helyezhető el a klíma. Ez sem csupán a ház külsejének hangulatát rombolhatja, de a csepegő kondenzvíz számára is inkább egy kevésbé feltűnő helyre van szükség, sőt, az a tény sem elhanyagolható, hogy akár még építéshatósági bejelentési kötelezettség is vonatkozhat a kültéri egység elhelyezésére!

    Fontos! Minden esetben csak megbízható, megfelelő képesítéssel (F-gáz képesítés, ún. arcképes "kék kártya") rendelkező szakembert bízzon meg egy klímaberendezés kiválasztási, telepítési, esetleges javítási és rendszeres karbantartási munkálataival! 

    Tájékoztató a képesítésekről

    Jogosultság ellenőrzése