Bejelentkezés / saját adataim

    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
KRMK nyilvántartásba vételi szám: 00258-2008
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu

    Hűtőközegekről - nem dióhéjban

    Hűtőközegekről - nem dióhéjban
    A hűtőközegeket az R számmal jelölik. Az R betű az angol refrigerant rövidítése, tekintettel arra, hogy az elterjedt Freon védett ipari elnevezés, és ezért általánosan nem szabad használni (a duPont védjegye). A hűtőközegek listája tartalmazza az ASHRAE (Amerikai fűtési, hűtési és klimatizálási szervezet) jelölését, tartalmazza az IUPAC elnevezést, a molekulaképletet, a CAS regisztrációs számot, az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó utalást, az ózonlebontó potenciált, és a globális felmelegedés 100 évre becsült értékét.

    A hűtőközegek listája táblázat letölthető.

     


     

    A köznapi szóhasználatban időnként keverednek a szakszavak és kifejezések. Alábbiakban néhány fontos kifejezés pontosítása és alkalmazási területe kerül megvilágításra:

      

    A hűtőközeg, mint olyan...

    A hűtőközeg olyan anyag, amely valamilyen hűtőgépben lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre. Legtöbbjüket hűtő körfolyamatban, kompresszoros hűtőgépek munkaközegeként használják; ebben a minőségben elpárolgásra és kondenzációra alkalmas anyagokat. Ilyenek a nyílt láncú szénhidrogének halogénezett vegyületei; az ammónia, de történelmileg széndioxidos, kéndioxidos hűtőgépeket is használtak.

     

    Nem szabad összetéveszteni a hőtőközegeket a közvetítőközegekkel. Erre a célra – az alkalmazott közeghőmérsékletektől függően – vizet, vagy fagyálló folyadékokat, így etilénglikolt, propilénglikolt, és sóleveket (pl. konyhasóoldatot, Minusol) használnak.

    A hűtőközegeket tévesen gázoknak nevezik. Tárolás közben (palackban) folyadék és gőz elegye található; ennek a neve a hűtéstechnikában: nedves gőz. Az anyagok csak a kritikus pont felett viselkedhetnek gázként. Üzem közben a hűtőközeg gőz állapotban van; például a kompresszió munkafolyamata alatt túlhevített gőz.   

    IUPAC elnevezés

    Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója) rövidítése. Legfőbb feladata az egységes nemzetközi kémiai nómenklatúra(nevezéktan) kialakítása.

     

    Kémiai tapasztalati képlet, molekulaképlet, szerkezeti képlet

    A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya. A tapasztalati képlet nem tartalmaz információt az izomériáról, szerkezetről és az atomok számáról. Egyes anyagok „óriási molekulákat” alkotnak (ide értve a makromolekulák mellett a hatalmas kovalens hálózatot alkotó atomrácsos kristályokat is), az ionrácsos kristályok esetében pedig nem is beszélhetünk molekulákról. A tapasztalati képlet lehetőséget ad mindezeknek a sajátos anyagoknak a tömör jelölésére, pl. CaCl2(ionrács) és SiO2 (atomrács). A tapasztalati kifejezés az elemanalízis kísérleti vizsgálatára utal, mellyel meg lehet határozni a vegyületet alkotó elemek relatív arányát. 

    Ezzel szemben a molekulaképlet megadja a molekulát alkotó egyes atomtípusok számát, a szerkezeti képlet pedig a molekulaszerkezetét is leírja. 

    Az n-hexán szerkezeti képlete például CH3CH2CH2CH2CH2CH3, amelyből látható, hogy benne 6 szénatom egyenes láncot alkot, melyhez 14 hidrogénatom kapcsolódik. A hexán molekulaképlete C6H14, tapasztalati képlete C3H7, azaz a hexánban a C:H arány 3:7. Különböző vegyületek rendelkezhetnek azonos tapasztalati képlettel. Például a formaldehid, ecetsav és glükóztapasztalati képlete is CH2O. Ez megegyezik a formaldehid tényleges kémiai képletével, de az ecetsavban kétszer ennyi, a glükózban pedig hatszor ennyi atom található.

      

    CAS-regisztrációs szám 

    A CAS-szám a vegyi anyagok (kémiai elemek,vegyületek) azonosítására használt Chemical Abstracts Service regisztrációs szám. Egy molekula izomerjei különböző regisztrációs számot kapnak. (A CAS az American Chemical Society által üzemeltetett intézmény, székhelye Columbus,Ohio, USA). Mintegy 26 millió anyag szerepel a regiszterben, és folyamatosan bővülnek a bejegyzések.   

    Az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok

    Szén-dioxid: A természetben az élő szervezetek biológiai folyamataiból, vulkánok és óceánok működéséből ered. Az emberi tevékenység nyomán a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével kerül legnagyobb mennyiségben a légkörbe. A legjelentősebb kibocsátók az erőművek, illetve az ipar és a közlekedés. A szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedéséhez nagy mértékben hozzájárul a rohamos léptékű erdőirtás is, hiszen a szén-dioxid természetes megkötője a növényzet. 

    Metán: A természetben is előforduló üvegházhatású gáz, amely főként a szerves anyagok rothadási folyamataiból eredhet. A legnagyobb veszélyforrást ebben az esetben az olvadó tundraövezetek mocsári és tőzegláp-területeinek kibocsátása jelentik. Az emberi tevékenység nyomán az energiaszektor, a mezőgazdaság (rizstermesztés, állattenyésztés), valamint a hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés révén jut a legtöbb metán a légkörbe, de a kőolaj- és földgáz-kitermelés során, valamint a földgázszállító csővezetékek repedéseiből is jelentősebb mennyiség kerül a légkörbe. Nagyjából 20%-ban felelős az éghajlatváltozásért. 

    Dinitrogén-oxid: A természetben a nitrogén tartalmú élő szervezetek bomlásából ered, az emberi tevékenység nyomán pedig a műtrágya használat juttatja a legtöbb dinitrogén-oxidot a légkörbe, de jelentős a hőerőművek és a közlekedés dinitrogén-oxid kibocsátása is. Az éghajlatváltozásért kb. 6%-ban felel. 

    A mesterséges, vagy más néven szintetikus üvegházhatású gázok kizárólag az emberi tevékenység révén kerülnek a légkörbe. A legjelentősebb mesterséges ÜHG-k a kén-hexafluorid(SF6), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) és a perfluor-karbonok (PFC-k). A mesterséges üvegházhatású gázok leginkább az ipari folyamatokból származnak. Oldószerként, hűtőközegként, habosító anyagként, tűzoltó készülék töltőanyagaként, zsírtalanító anyagként, házakban használt szigetelőanyagok alapvető összetevőjeként kerülnek a légkörbe. Hatásuk az éghajlatváltozásra több ezerszerese lehet a szén-dioxidénak. Ennek mérésére vezették be a globális felmelegedési potenciál kifejezést (angolul global warming potential, GWP), amit az egyes gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használnak. Az értéket azonos tömegű szén-dioxidhoz viszonyítják, tehát míg 1 tonna szén-dioxid 1 tonna szén-dioxid egyenértékkel egyenlő (t CO2e), addig 1 tonna kén-hexafluorid 15 100 tonna szén-dioxid egyenértéknek felel meg 20 éves időhorizontot alapul véve.

      

    Ózonlebontó potenciál

    Az ózonlebontó potenciál (angolul ozone depletion potential, ODP) annak a mértéke, hogy egy kémiai vegyület mekkora károsodást okoz az ózonrétegben a fluor-triklórmetánhoz (R-11 vagy CFC-11) képest. A fluor-triklórmetán ózonlebontó potenciálja a legmagasabb a klórozott metánszármazékok közül, ezért ennek értéket veszik 1,0-nak. A difluor-klórmetán (R-22) ODP-je például 0,05. A CFC-11 nagymértékű ózonkárosító hatásának az az oka, hogy a vegyület molekulájában három klóratom található. 

    Egészen pontosan egy anyag ODP-jét úgy definiálják, mint az anyag által okozott globális ózonfogyás és az ugyanolyan tömegű CFC-11 által okozott globális ózonfogyás hányadosát. 

    Az ODP megbecsülhető az anyag szerkezete alapján. A teljesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) ODP-je körülbelül 1-gyel egyenlő. A brómozott vegyületek ODP-je általában magasabb, 5-15 közötti, amit a bróm ózonnal történőv agresszívebb reakciója okoz. A részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) ODP-je többnyire a 0,005-0,2 tartományba esik, ennek oka a vegyületben levő hidrogénatom, melynek révén a vegyület már a troposzférában reakcióba léphet, így csökkentve annak esélye, hogy feljusson a sztratoszférába. A részlegesen fluorozott szénhidrogénekben (HFC-k) nem található klór, így ODP-jük nulla. 


    A globális felmelegedés potenciál

    A globális felmelegedési potenciált (GWP, azaz Global warming potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg az értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év). A szén-dioxid GWP-je definíció szerint 1.


    GWP érték és élettartam az IPCC számításai alapján


    Gáz

    Élettartam (évek)

    GWP
    Idő horizont

     

    20 év

    100 év

    500 év

     

    Metán

    12

    62

    23

    7

     

    dinitrogén-oxid

    114

    275

    296

    156

     

    HFC-134a (fluorozott szénhidrogének)

    13,8

    3300

    1300

    400

     

    HFC-23 (fluorozott szénhidrogének)

    260

    9400

    12000

    10000

     

    kén-hexafluorid

    3200

    15100

    22200

    32400

     

     

     






     

     
    Letölthető dokumentumok