Bejelentkezés / saját adataim

    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
KRMK nyilvántartásba vételi szám: 00258-2008
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu

    Mesterfokozatú elismerés a szakma kiválóságainak

    Mesterfokozatú elismerés a szakma kiválóságainak
    Feczkó Tímea és Henczi Lajos: Karrier a szakiskola után, azaz érdemes-e mesteri rangot szerezni c. teljes cikk kiegészítő mellékleteivel letölthető!

    Miért érdemes mesteri címet szerezni?

    A mesteri címhez tradicionálisan magas minőség és kiszolgálási színvonal, fejlett munkakultúra társul. Hivatalosan az tekinthető mesternek, aki sikeres mestervizsgát tett.

    De miért is érdemes a mesteri címhez vezető fáradságos utat végigjárni? Az anyagiakon és a presztízsen túlmenően legalább négy dolgot indokolt megemlíteni:

    a) jogszabály mondja ki, hogy bizonyos – a személy és vagyonbiztonságot fokozottan veszélyeztető – szakmákat vállalkozási formában csak a mesterlevél birtokában lehet végezni;

    b) gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatóként való foglakozás tekintetében a jogszabályi elvárások előtérbe helyezik a mestervizsgával rendelkező személyeket (2015. szeptember 1-től a gyakorlati oktatónak mestervizsgával kell rendelkeznie);

    c) számos szolgáltató beszállítóként csak olyan egyéni vállalkozókat foglalkoztat, akik mestervizsgával is rendelkeznek;

    d) a mesteri cím birtokosa akár a szakiskolai képzés „zsákutcájából” is kitörhet, mert a szakiskolai képzés folytatásaként módjában áll érettségire épülő szakképzésbe is bekapcsolódnia annak, aki szakterületén legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával rendelkezik.

    A mesteri cím elnyeréséhez vezető út – az illetékes területi kamaránál való jelentkezést követően – két szakaszból áll: mesterképzés és mestervizsga:

    1.) a mesterképzés olyan képzési forma, amelynek, során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. A mesterképzés általában 300 óra – de szakmánként eltérő lehet – időtartamú képzést jelent, amely a jelölt számára nem kötelező. A mestervizsgára való felkészülésnek két formája lehetséges: részvétel a mesterképzésen vagy egyéni felkészülés. A tapasztalatok szerint majdnem mindenki igénybe veszi a képzést (99%), amelyet kizárólag a területi kamarák szervezhetnek meg (vagy az általuk felhatalmazott szervezetek);

    2.) a mestervizsga gazdasági kamara által – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – szervezett szummatív értékelés, amely a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben, meghatározott követelményekhez képest méri a jelölt a mesterképzés során átadott és megtanult elméleti és gyakorlati ismereteit. A kamara által kinevezett vizsgabizottság előtt végrehajtott mestervizsgát a szakképesítésért felelős miniszter rendelete és az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata alapján kell megtartani. Mesterlevelet az kaphat, aki a mestervizsga minden részvizsgáját sikeresen teljesítette. (Akinek elsőre nem sikerül a gyakorlati elvárásnak eleget tenni, két éven belül van lehetőség ismétlésre!) A mesterlevél birtokosát feljogosítja a jogszabályokban rögzített, mester címhez kötött tevékenység gyakorlására, és a mester cím használatára. A mesterlevélhez mesterlevél igazolás tartozik, mely kisebb formátuma miatt könnyíti a mestercím igazolását a hivatalos helyeken.

    Mestervizsga nem tehető le minden szakképesítésben, hanem csak abban a – napjainkban 74 – szakmában, amelyekben a mestervizsga követelményrendszerét jogszabályban közzétették.

    Az OKJ-ban szereplő szakmák közül a kamara tesz javaslatot azokra a szakképesítésekre, amelyekre mesteri cím építhető. Ezt követően az adott szakképesítésért felelős miniszter rendeletben teszi közzé a mestervizsga követelményeit.

    A 17/2014. (IV.8.) NGM rendelet értelmében a Hűtő-,  klíma- és hőszivattyúberendezés szerelő mester képesítés 31. sorszám alatt bekerült a mesterképesítések listájába!

    A mestervizsgázók száma meglehetősen hullámzó: a 2000-es évek elején átlagosan ezren szereztek mesterlevelet, amely később az évi 2400 főhöz közelített, de az érdeklődés jelentősen visszaesett, és 2013-ban már csak 333-an tettek sikeres mestervizsgát.
    A létszám emelkedése attól várható, hogy a szakiskola befejezése és a szükséges gyakorlat megszerzése után mind többen kapnak kedvet az üzletileg is megtérülő, nagy presztízzsel bíró mesteri fokozat megszerzésére, van-e pályázati forrás, mely anyagi támogatást jelent a mesterjelöltek részére; illetve figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy 2015. szeptember 1-től minden gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetnél csak mestervizsgával rendelkező a gyakorlati oktatót lehet alkalmazni.

    Feczkó Tímea és Henczi Lajos: Karrier a szakiskola után, azaz érdemes-e mesteri rangot szerezni c. teljes cikk kiegészítő mellékleteivel letölthető!
     

     
    Letölthető dokumentumok