• (06 1) 201-7137
  • info@hkvsz.hu

A 2015-ös Párizsi Megállapodás (3)

A 2015-ös Párizsi Megállapodás (3)

Megjelenés dátuma: 2018. január 19., péntek


Szerző: Berzy Judith

A Párizsi Megállapodás globális éghajlatváltozási megállapodás, amely 2015. december 12-én jött létre Párizsban. A megállapodás a 2020. utáni időszakra vonatkozik, és részét képezi egy a globális felmelegedés mértékének „jóval 2°C alatt” tartását szolgáló cselekvési terv is.

EMLÉKEZTETŐÜL: a Párizsi Megállapodás fő elemei a következők:

  • hosszú távú terv: a kormányok abban állapodtak meg, hogy jóval 2°C alatt tartják a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés mindössze 1,5°C legyen
  • hozzájárulások: a párizsi konferencia előtt és alatt a részt vevő országok átfogó nemzeti éghajlatpolitikai cselekvési tervet terjesztettek elő kibocsátásuk csökkentése érdekében
  • ambíció: a vezetők vállalták, hogy az ambiciózusabb célok kitűzése érdekében a kormányok ötévenként közzéteszik vállalásaikat
  • átláthatóság: az átláthatóság és a felügyelet jegyében a vezetők azt is vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy hogyan halad a kitűzött célok elérése
  • szolidaritás: az EU és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak a fejlődő országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében

Az éghajlatváltozás jelentős globális kérdés. Mely folyamat veszi körül a kötelező jogi erővel bíró Megállapodást?Az EU szerepe.

2017. november 6-17.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek 23. konferenciája megfelelő alkalmat biztosított, hogy a végrehajtásra vonatkozó részletes iránymutatásokat kidolgozzák.

Az ENSZ éghajlat-változási konferenciája (COP23)

November 6-17., Bonn. COP23: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek konferenciája (UNFCCC). Szakmai találkozók, rendezvények, magas szintű ülésszakok jellemezték a konferenciát.

2017. október 13.

A COP23 előkészületei tekintetében meghatározott uniós klímaügyi prioritások

A Környezetvédelmi Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a megfelelő eszközök létrehozása elengedhetetlen a tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Az EU az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretben foglaltakkal összhangban továbbra is elkötelezetten végrehajtja éghajlat-politikáját. A fő cél az, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képes legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban.

Az ENSZ éghajlat-változási konferencia bonni ülésén (COP23) az EU a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előrevitelét helyezi a középpontba, és a megállapodás rendelkezéseire vonatkozó iránymutatások kiegyensúlyozott kidolgozására törekszik a globális klímamegállapodás hatékonyságának biztosítása érdekében.

A Tanácsnak a COP23 előkészítéseként elfogadott következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló következtetéseket fogadott el, amelyben megbízást adott az uniós tárgyalóknak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek 23. konferenciájára (COP23).

Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkező években növeli a közszférából származó hozzájárulásai mennyiségét. A következtetésekben a Tanács a hozzájárulók szélesebb körének részvételét szorgalmazta. Emellett más fejlett országokat is a kötelezettségvállalásaik teljesítésére és a magánszektorból származó források mobilizálására sürgetett.

A 2016. évi uniós és tagállami hozzájárulások összesen 20,2 milliárd EUR-t tettek ki, ami 2015-höz képest jelentős növekedés. Ez megerősíti, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy továbbra is fokozatosan növelje a nemzetközi klímafinanszírozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulását az évi 100 milliárd USD célösszeg eléréséig. E célt a fejlett országoknak 2020-ig kell elérniük, majd azt követően 2025-ig minden évben fenn kell tartaniuk hozzájárulásuk mértékét.

2017. június 22.

Az Európai Tanács következtetései a Párizsi Megállapodásról

„A megállapodás az éghajlatváltozás elleni hatékony küzdelem érdekében tett globális erőfeszítések sarokköve, újratárgyalásáról nem lehet szó” – jelentették ki az uniós vezetők.

Az állam-, illetve kormányfők ismételten hangsúlyozták, hogy az EU elkötelezett mind az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás gyors és maradéktalan végrehajtása iránt, ideértve a klímafinanszírozásra vonatkozó célokat is, mind pedig az iránt, hogy élen járjon a tiszta energiára történő globális átállásban. A vezetők kiemelték az EU nemzetközi partnerekkel folytatott megerősített együttműködését, mellyel tanúbizonyságot tesz a jövő nemzedékeivel való szolidaritásáról, csakúgy mint a bolygónkért viselt felelősségéről.

„A Párizsi Megállapodás alkalmas a kitűzött cél elérésére és újratárgyalásáról nem lehet szó”

Az Egyesült Államok kormányának a Párizsi Megállapodás felmondására vonatkozó határozata nyomán a Tanács következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozásról. A következtetésekben a Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya a Párizsi Megállapodás felmondása mellett döntött, ugyanakkor üdvözölte a többi ország határozott elkötelezettségét.

Folytatódnia kell a Párizsi Megállapodás keretében rögzített kötelezettségvállalások végrehajtására irányuló munkának, és ennek keretében segítséget kell nyújtani a fejlődő országok számára azon céljuk megvalósításához, hogy 2020-ig évente 100 milliárd USD összeget mozgósítsanak éghajlat-politikai intézkedésekre.

2017. március 6.

Következtetések az EU klíma- és energiadiplomáciájáról

A Tanács az EU globális stratégiája végrehajtásának részeként következtetéseket fogadott el az uniós klíma- és energiadiplomáciáról. Klímadiplomáciája keretében az Unió elsősorban a Párizsi Megállapodás végrehajtására és a klímabiztonságra helyezi a hangsúlyt, energiadiplomáciájának tengelyét pedig az energiabiztonság és az energiaellátás diverzifikálása adja.

A következtetésekben a Tanács több fellépést is meghatároz, és általános prioritásokat fogalmaz meg 2017-re vonatkozóan.

2016. november 4.

Hatályba lépett a Párizsi Megállapodás

2016. november 4-én hatályba lépett a Párizsi Megállapodás. Erre 30 nappal azt követően került sor, hogy október 4-én teljesültek a megállapodás feltételei, azaz legalább 55, az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta azt.

2016. november 2.

Az EU növelni fogja a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulását

Az EU növelni fogja a nemzetközi klímafinanszírozáshoz nyújtott hozzájárulását, amely az iparosodott országok által 2020-ig elérendő, majd 2025-ig évente teljesítendő 100 milliárd dolláros célösszeg részét képezi. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni.

A 2015. évi uniós és tagállami hozzájárulás összesen 17,6 milliárd eurót tett ki, ami 2014-hez képest jelentős növekedés. Ezt a pénzt ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították. A hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásának fontos lépése.

2016. október 11.

A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról. A Tanács hangsúlyozta, hogy a közfinanszírozás továbbra is fontos eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. A miniszterek emellett megerősítették, hogy az elkövetkező években növekedni fog az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított közforrások mennyisége. A tagállami hozzájárulásokat a COP22 konferenciát megelőzően jelentette be. (Erről bővebb cikkünk!)

2016. október 4-7.

Az EU hivatalosan csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz, és ezzel a megállapodás hatályba lépett, az erről szóló dokumentumok az ENSZ new yorki székházában letétbe kerültek.

2016. szeptember 30.

Az EU felgyorsítja a ratifikációt: a Környezetvédelmi Tanács megállapodott a Párizsi Megállapodás ratifikálásáról

A Környezetvédelmi Tanács úgy döntött, hogy uniós szinten sor kerül a Párizsi Megállapodás ratifikálására. A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást. Amint az Európai Parlament is hozzájárulását adta, a Tanács hivatalosan is elfogadja a megállapodás megkötéséről szóló határozatot. Az EU ezt követően tudja majd ratifikálni a megállapodást.

2016. június 20.

Nyilatkozat a Párizsi Megállapodás megerősítéséről

A Környezetvédelmi Tanács nyilatkozatot fogadott el a Párizsi Megállapodás megerősítéséről. A nyilatkozatban a Tanács erőteljes és egyértelmű politikai üzenetet fogalmazott meg, miszerint az EU elkötelezett a Párizsban elindított folyamat továbbvitele mellett, és arra törekszik, hogy mielőbb sor kerüljön a Párizsi Megállapodás hatálybalépésére és tényleges alkalmazására.

2016. április 21.

Az EU aláírta a Párizsi Megállapodást

Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács soros elnöke, valamint Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke ünnepélyes keretek között az EU nevében aláírta a megállapodást New Yorkban (Egyesült Államok). A dokumentum innentől kezdve egy évig nyitva állt aláírásra.

2016. március 17.

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb ratifikálniuk kell a Párizsi Megállapodást, hogy annak a hatálybalépés időpontjától részes felei legyenek. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Ahhoz, hogy ezt a keretet végre lehessen hajtani, sürgősen ki kellett igazítani a jogszabályokat.

2016. március 4.

A Környezetvédelmi Tanács megvitatta a Párizsi Megállapodást követő intézkedéseket

A Környezetvédelmi Tanács ülésén a miniszterek az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást követő intézkedések megvitatása mellett arról folytattak megbeszélést, hogy a megállapodás milyen hatást gyakorol az EU klímapolitikájára.

Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet időben végre kell hajtani, hogy az EU ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérése iránt. A miniszterek arra is rámutattak, hogy a megállapodást mielőbb ratifikálni kell.

2016. február 15.

A 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési terv

A Külügyek Tanácsa következtetéseket fogadott el a 21. éghajlat-változási konferencia utáni európai klímadiplomáciáról. A Tanács kiemelte az európai klímadiplomácia jelentőségét az éghajlatváltozással kapcsolatban 2015. decemberében Párizsban létrejött globális megállapodás végrehajtásának elősegítése szempontjából.

A 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési terv középpontjában három fő terület áll:

  • az éghajlatváltozás kérdésköre mint stratégiai prioritás a diplomáciai párbeszéd és a nyilvános diplomácia során, valamint a külpolitikai eszközök keretében
  • a Párizsi Megállapodás és a tervezett nemzeti hozzájárulások végrehajtása az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztéssel összefüggésben
  • az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a jólét, a stabilitás és a migráció közötti összefüggések kezelése

2015. december 17.

Az Európai Tanács következtetései az előrelátó éghajlat-politikát folytató energiaunióról

Az uniós vezetők üdvözölték a COP21 során Párizsban létrejött történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi megállapodást, továbbá felkérték a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2016 márciusáig értékeljék az eredményeket, különös tekintettel azoknak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet érintő vonatkozásaira, és hogy dolgozzák ki a következő lépéseket.

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu

Hírdetés

Időjárás

Menu

Küldjön üzenetet!

Üzenetét elküldtük!
Kollégánk hamarosan jelentkezok Önnél.