A 2015-ös Párizsi Megállapodás (3)
A Párizsi Megállapodás globális éghajlatváltozási megállapodás, amely 2015. december 12-én jött létre Párizsban. A megállapodás a 2020. utáni időszakra vonatkozik, és részét képezi egy a globális felmelegedés mértékének „jóval 2°C alatt” tartását szolgáló cselekvési terv is.
EMLÉKEZTETŐÜL: a Párizsi Megállapodás fő elemei a következők:
- hosszú távú terv: a kormányok abban állapodtak meg, hogy jóval 2°C alatt tartják a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés mindössze 1,5°C legyen
- hozzájárulások: a párizsi konferencia előtt és alatt a részt vevő országok átfogó nemzeti éghajlatpolitikai cselekvési tervet terjesztettek elő kibocsátásuk csökkentése érdekében
- ambíció: a vezetők vállalták, hogy az ambiciózusabb célok kitűzése érdekében a kormányok ötévenként közzéteszik vállalásaikat
- átláthatóság: az átláthatóság és a felügyelet jegyében a vezetők azt is vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy hogyan halad a kitűzött célok elérése
- szolidaritás: az EU és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak a fejlődő országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében
Az éghajlatváltozás jelentős globális kérdés. Mely folyamat veszi körül a kötelező jogi erővel bíró Megállapodást?Az EU szerepe.
2017. november 6-17.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek 23. konferenciája megfelelő alkalmat biztosított, hogy a végrehajtásra vonatkozó részletes iránymutatásokat kidolgozzák.
Az ENSZ éghajlat-változási konferenciája (COP23)
November 6-17., Bonn. COP23: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek konferenciája (UNFCCC). Szakmai találkozók, rendezvények, magas szintű ülésszakok jellemezték a konferenciát.
2017. október 13.
A COP23 előkészületei tekintetében meghatározott uniós klímaügyi prioritások
A Környezetvédelmi Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a megfelelő eszközök létrehozása elengedhetetlen a tagállami kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Az EU az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretben foglaltakkal összhangban továbbra is elkötelezetten végrehajtja éghajlat-politikáját. A fő cél az, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képes legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unióban.
Az ENSZ éghajlat-változási konferencia bonni ülésén (COP23) az EU a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előrevitelét helyezi a középpontba, és a megállapodás rendelkezéseire vonatkozó iránymutatások kiegyensúlyozott kidolgozására törekszik a globális klímamegállapodás hatékonyságának biztosítása érdekében.
A Tanácsnak a COP23 előkészítéseként elfogadott következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló következtetéseket fogadott el, amelyben megbízást adott az uniós tárgyalóknak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek 23. konferenciájára (COP23).
Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkező években növeli a közszférából származó hozzájárulásai mennyiségét. A következtetésekben a Tanács a hozzájárulók szélesebb körének részvételét szorgalmazta. Emellett más fejlett országokat is a kötelezettségvállalásaik teljesítésére és a magánszektorból származó források mobilizálására sürgetett.
A 2016. évi uniós és tagállami hozzájárulások összesen 20,2 milliárd EUR-t tettek ki, ami 2015-höz képest jelentős növekedés. Ez megerősíti, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy továbbra is fokozatosan növelje a nemzetközi klímafinanszírozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulását az évi 100 milliárd USD célösszeg eléréséig. E célt a fejlett országoknak 2020-ig kell elérniük, majd azt követően 2025-ig minden évben fenn kell tartaniuk hozzájárulásuk mértékét.
2017. június 22.
Az Európai Tanács következtetései a Párizsi Megállapodásról
„A megállapodás az éghajlatváltozás elleni hatékony küzdelem érdekében tett globális erőfeszítések sarokköve, újratárgyalásáról nem lehet szó” – jelentették ki az uniós vezetők.
Az állam-, illetve kormányfők ismételten hangsúlyozták, hogy az EU elkötelezett mind az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás gyors és maradéktalan végrehajtása iránt, ideértve a klímafinanszírozásra vonatkozó célokat is, mind pedig az iránt, hogy élen járjon a tiszta energiára történő globális átállásban. A vezetők kiemelték az EU nemzetközi partnerekkel folytatott megerősített együttműködését, mellyel tanúbizonyságot tesz a jövő nemzedékeivel való szolidaritásáról, csakúgy mint a bolygónkért viselt felelősségéről.
„A Párizsi Megállapodás alkalmas a kitűzött cél elérésére és újratárgyalásáról nem lehet szó”
Az Egyesült Államok kormányának a Párizsi Megállapodás felmondására vonatkozó határozata nyomán a Tanács következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozásról. A következtetésekben a Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya a Párizsi Megállapodás felmondása mellett döntött, ugyanakkor üdvözölte a többi ország határozott elkötelezettségét.
Folytatódnia kell a Párizsi Megállapodás keretében rögzített kötelezettségvállalások végrehajtására irányuló munkának, és ennek keretében segítséget kell nyújtani a fejlődő országok számára azon céljuk megvalósításához, hogy 2020-ig évente 100 milliárd USD összeget mozgósítsanak éghajlat-politikai intézkedésekre.
2017. március 6.
Következtetések az EU klíma- és energiadiplomáciájáról
A Tanács az EU globális stratégiája végrehajtásának részeként következtetéseket fogadott el az uniós klíma- és energiadiplomáciáról. Klímadiplomáciája keretében az Unió elsősorban a Párizsi Megállapodás végrehajtására és a klímabiztonságra helyezi a hangsúlyt, energiadiplomáciájának tengelyét pedig az energiabiztonság és az energiaellátás diverzifikálása adja.
A következtetésekben a Tanács több fellépést is meghatároz, és általános prioritásokat fogalmaz meg 2017-re vonatkozóan.
2016. november 4.
Hatályba lépett a Párizsi Megállapodás
2016. november 4-én hatályba lépett a Párizsi Megállapodás. Erre 30 nappal azt követően került sor, hogy október 4-én teljesültek a megállapodás feltételei, azaz legalább 55, az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta azt.
2016. november 2.
Az EU növelni fogja a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulását
Az EU növelni fogja a nemzetközi klímafinanszírozáshoz nyújtott hozzájárulását, amely az iparosodott országok által 2020-ig elérendő, majd 2025-ig évente teljesítendő 100 milliárd dolláros célösszeg részét képezi. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni.
A 2015. évi uniós és tagállami hozzájárulás összesen 17,6 milliárd eurót tett ki, ami 2014-hez képest jelentős növekedés. Ezt a pénzt ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították. A hozzájárulás a Párizsi Megállapodás végrehajtásának fontos lépése.
2016. október 11.
A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról. A Tanács hangsúlyozta, hogy a közfinanszírozás továbbra is fontos eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. A miniszterek emellett megerősítették, hogy az elkövetkező években növekedni fog az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított közforrások mennyisége. A tagállami hozzájárulásokat a COP22 konferenciát megelőzően jelentette be. (Erről bővebb cikkünk!)
2016. október 4-7.
Az EU hivatalosan csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz, és ezzel a megállapodás hatályba lépett, az erről szóló dokumentumok az ENSZ new yorki székházában letétbe kerültek.
2016. szeptember 30.
Az EU felgyorsítja a ratifikációt: a Környezetvédelmi Tanács megállapodott a Párizsi Megállapodás ratifikálásáról
A Környezetvédelmi Tanács úgy döntött, hogy uniós szinten sor kerül a Párizsi Megállapodás ratifikálására. A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást. Amint az Európai Parlament is hozzájárulását adta, a Tanács hivatalosan is elfogadja a megállapodás megkötéséről szóló határozatot. Az EU ezt követően tudja majd ratifikálni a megállapodást.
2016. június 20.
Nyilatkozat a Párizsi Megállapodás megerősítéséről
A Környezetvédelmi Tanács nyilatkozatot fogadott el a Párizsi Megállapodás megerősítéséről. A nyilatkozatban a Tanács erőteljes és egyértelmű politikai üzenetet fogalmazott meg, miszerint az EU elkötelezett a Párizsban elindított folyamat továbbvitele mellett, és arra törekszik, hogy mielőbb sor kerüljön a Párizsi Megállapodás hatálybalépésére és tényleges alkalmazására.
2016. április 21.
Az EU aláírta a Párizsi Megállapodást
Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács soros elnöke, valamint Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke ünnepélyes keretek között az EU nevében aláírta a megállapodást New Yorkban (Egyesült Államok). A dokumentum innentől kezdve egy évig nyitva állt aláírásra.
2016. március 17.
Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb ratifikálniuk kell a Párizsi Megállapodást, hogy annak a hatálybalépés időpontjától részes felei legyenek. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Ahhoz, hogy ezt a keretet végre lehessen hajtani, sürgősen ki kellett igazítani a jogszabályokat.
2016. március 4.
A Környezetvédelmi Tanács megvitatta a Párizsi Megállapodást követő intézkedéseket
A Környezetvédelmi Tanács ülésén a miniszterek az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást követő intézkedések megvitatása mellett arról folytattak megbeszélést, hogy a megállapodás milyen hatást gyakorol az EU klímapolitikájára.
Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet időben végre kell hajtani, hogy az EU ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérése iránt. A miniszterek arra is rámutattak, hogy a megállapodást mielőbb ratifikálni kell.
2016. február 15.
A 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési terv
A Külügyek Tanácsa következtetéseket fogadott el a 21. éghajlat-változási konferencia utáni európai klímadiplomáciáról. A Tanács kiemelte az európai klímadiplomácia jelentőségét az éghajlatváltozással kapcsolatban 2015. decemberében Párizsban létrejött globális megállapodás végrehajtásának elősegítése szempontjából.
A 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési terv középpontjában három fő terület áll:
- az éghajlatváltozás kérdésköre mint stratégiai prioritás a diplomáciai párbeszéd és a nyilvános diplomácia során, valamint a külpolitikai eszközök keretében
- a Párizsi Megállapodás és a tervezett nemzeti hozzájárulások végrehajtása az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztéssel összefüggésben
- az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a jólét, a stabilitás és a migráció közötti összefüggések kezelése
2015. december 17.
Az Európai Tanács következtetései az előrelátó éghajlat-politikát folytató energiaunióról
Az uniós vezetők üdvözölték a COP21 során Párizsban létrejött történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi megállapodást, továbbá felkérték a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2016 márciusáig értékeljék az eredményeket, különös tekintettel azoknak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet érintő vonatkozásaira, és hogy dolgozzák ki a következő lépéseket.
Alapszabály_160629
