• (06 1) 201-7137
  • info@hkvsz.hu

A 2015-ös Párizsi Megállapodás (3/a)

A 2015-ös Párizsi Megállapodás (3/a)

Megjelenés dátuma: 2018. január 19., péntek


Szerző: Berzy Judith

2016. október 11.

A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács következtetéseket fogadott el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról. A Tanács hangsúlyozta, hogy a közfinanszírozás továbbra is fontos eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. A miniszterek emellett megerősítették, hogy az elkövetkező években növekedni fog az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított közforrások mennyisége. A tagállami hozzájárulásokat a COP22 konferenciát megelőzően jelentették be.

„1. ÜDVÖZLI a Párizsi Megállapodásban foglalt célt, miszerint a megállapodás részes felei a források áramlását az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazítják. ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy ez minden fél részéről mind egyéni, mind kollektív fellépést kíván.

2. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai annak a globális törekvésnek a részeként, melynek élén a fejlett országok állnak, eltökélten fokozni kívánják az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, különösen azzal a céllal, hogy támogassák a fejlődő országokat abban, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében végrehajtsák saját nemzeti stratégiáikat és különösen nemzeti vállalásaikat. KIEMELI, hogy az EU és egyes tagállamai Párizsban, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 21. Konferenciáján bejelentették, hogy az elkövetkező években megnövelt összegeket különítenek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására, ami révén a kiszámíthatóságot is fokozzák. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős részét, és ennek kapcsán RÁMUTAT arra, hogy a fejlett országok között méltányosan meg kell osztani a terheket, és hogy a jövőben a hozzájárulók szélesebb körének részvételére lenne szükség. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az eredményorientáltságot középpontba helyező megközelítésre van szükség, ami biztosítja, hogy a rendelkezésre bocsátott és mozgósított források a lehető legnagyobb hatást érjék el.

3. ÜDVÖZLI a fejlett országok arra irányuló munkáját, hogy a jelentős mérséklési intézkedések és a végrehajtás átláthatósága összefüggésében konkrét menetrendet dolgozzanak ki azon cél teljesítésére vonatkozóan, hogy 2020-ig a források széles körének bevonásával – köz- és magán-, kétoldalú és többoldalú forrásokból, beleértve alternatív forrásokat is – évente közösen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az ütemtervnek – a még az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt esedékes – elkészülte elé.

4. KIJELENTI, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig a források, eszközök és csatornák széles körének bevonásával évente együttesen 100 milliárd USA-dollárt mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazodást szolgáló intézkedésekre.

5. ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában a közforrások továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai a továbbiakban is biztosítanak ilyen közforrásokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás céljára.

6. FELKÉRI a Bizottságot, hogy nyújtson be a Tanácsnak áttekintést arról, hogy az Unió és tagállamai 2015-ben hogyan finanszírozták az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, hogy a Tanács az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt jóváhagyhassa azt.

7. HANGSÚLYOZZA, hogy növelni kell az azon fejlődő országok támogatását célzó forrásokat, amelyeket különösen súlyosan érintenek az éghajlatváltozás káros következményei, és amelyek komoly kapacitásbeli korlátokkal küszködnek.

8. ÜDVÖZLI, hogy a multilaterális fejlesztési bankok többsége a közelmúltban vállalta, hogy megbízatásának keretein belül fokozottan beépíti a portfólióiba az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodással és a vele szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos szempontokat; e vállalás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásaik növelésére is kiterjed. ARRA ÖSZTÖNZI a nemzetközi és regionális pénzügyi intézményeket és ENSZ ügynökségeit, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságán keresztül tájékoztassák a Feleket arról, hogyan építik be az éghajlattal kapcsolatos céljaikat és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére irányuló intézkedéseiket az általuk kínált fejlesztési támogatásba és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó programokba.

9. MEGELÉGEDÉSÉRE SZOLGÁL, hogy egyes feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok számottevő mértékben hozzájárultak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. KIEMELI, hogy a Párizsi Megállapodás arra ösztönzi azokat Feleket, amelyekre nézve az Egyezmény nem kötelező, hogy biztosítanak vagy továbbra is biztosítsanak önkéntes alapon pénzügyi forrásokat.

10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a magánszektor kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egyéb releváns beruházások szempontjából. ELISMERI, hogy az olyan területeken, ahol közfinanszírozásra van szükség, a magánszektortól érkező finanszírozás kiegészítő szerepet tölt be, és nem helyettesítheti a közforrásokból való finanszírozást. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU a nemzetközi éghajlat-politikai intézkedések érdekében a magánszektorból érkező finanszírozás – többek között a helyi magánszektor forrásainak – mozgósítását célzó eszközök széles körével rendelkezik, és azokat tovább fogja fejleszteni.

11. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodás határozott jelzést küld a magánszektornak, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb beruházásokra fordítsa forrásait. NYUGTÁZZA az Unión belül annak érdekében kifejtett erőfeszítéseket, hogy a beruházási ösztönzőket – például a tőkepiaci unió és európai beruházási terv keretében – az éghajlat-politikai uniós célokhoz igazítsák; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkáját, ami nagyban hozzájárul magánberuházások terén a súlypontáthelyezéshez. HANGSÚLYOZZA, hogy a beruházási súlypontáthelyezést lehetővé tévő feltételeket biztosító környezet egyik fő összetevője a szén-dioxid-árazás, amely többféle eszközzel is megvalósítható, többek között szabályozás, kibocsátáskereskedelem és adóztatás révén. Ezzel összefüggésben TÁMOGATJA a szén-dioxid-árazási kezdeményezéseket, a környezeti és gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését előmozdító kezdeményezéseket, valamint a kibocsátásintenzív projektek finanszírozásának leépítését.

12. KIEMELI az EU és tagállamai által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozására tett, az alkalmazott stratégiákról és megközelítésekről szóló 2016. évi dokumentumokban ismertetett erőfeszítéseket. EMLÉKEZTET arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása lépésről lépésre haladó folyamat, amely elválaszthatatlan azoktól a lépésektől, amelyeket a kormányok tesznek a keretfeltételeket biztosító környezet, beruházási stratégiák, projektek és programok kialakítása érdekében, amelyekben mindig helyet kell kapniuk a magánszektor szerepvállalását elősegítő intézkedéseknek is. Ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a fejlődő országok erőfeszítéseit.

13. RÁMUTAT ARRA, hogy fontos támogatni az alkalmazkodást annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő országok fejlesztési stratégiáiban is kiemelt helyet kapjanak az éghajlatpolitikai célok, illetve hogy olyan megélhetési módok alakulhassanak ki, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését szolgáló finanszírozás olyan egyensúlyára kell törekedni, amely összhangban van az adott országok sajátos prioritásaival és célkitűzéseivel, és KIEMELI, hogy az EU és tagállamai most is és a jövőben is tesznek arra irányuló intézkedéseket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős része az alkalmazkodás elősegítésére irányuljon, és ennek keretében lépéseket tesznek mindenekelőtt a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országok – így például a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok – szükségleteinek kielégítésére.

14. KIEMELI, hogy az átláthatósági keret döntően fontos elem a Párizsi Megállapodás sikeres végrehajtása szempontjából, hiszen elszámoltathatóbbá teszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását. HANGSÚLYOZZA, hogy a keretnek biztosítania kell a nyújtott, mozgósított és kapott támogatás egyértelműen nyomonkövethetőségét, és ezzel elő kell segítenie a globális helyzetfelmérést, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja, hogy a források áramlása az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazodjon. A kerethez világos és közös módszertannak kell kapcsolódnia, amelynek a már meglévő módszertanokra és az OECD/CPI tanulmány keretében elért eredményekre kell épülnie. TÁMOGATJA, hogy az közfinanszírozású beavatkozások révén nyújtott és mobilizált pénzügyi források tekintetében számviteli szabályokat dolgozzanak ki, hogy ezzel is hiteles módon tükrözzék a felek erőfeszítéseit, bármilyen forrásból származzanak is. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó forrásáramlásoknak a finanszírozással foglalkozó állandó bizottság által készített kétévenkénti értékelése és áttekintése elé, amely iránymutatást nyújt majd a támogatások nyomon követési, jelentési és ellenőrzési rendszerével (MRV-rendszer) kapcsolatos további munkához.

15. KIEMELI, hogy támogatni kell az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervezéssel és a tervek eredményes és hatékony megvalósításával összefüggő kapacitásépítést. HANGSÚLYOZZA egyrészt azt, hogy ki kell dolgozni a rendelkezésre álló projekt- és programtervek tárát annak érdekében, hogy minél több finanszírozási forrást lehessen bevonni, és a maximális hatékonyság érvényesülhessen, másrészt annak fontosságát, hogy a közfinanszírozás hatására a magánfinanszírozás bővüljön, és hogy a fejlődő országok hozzájuthassanak a rendelkezésre álló forrásokhoz. KIEMELI, hogy az Uniónak és tagállamainak továbbra is támogatniuk kell az arra rászoruló fejlődő országok kapacitásépítését, többek között a technológiai együttműködés terén. HANGSÚLYOZZA, hogy a pénzügyi mechanizmus keretében egyszerűsített jóváhagyási eljárás révén könnyen hozzáférhetővé kell tenni az országok által meghatározott stratégiák támogatását célzó pénzügyi forrásokat, és még inkább késznek kell mutatkozni a fejlődő országok, és különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok támogatására.

16. ELISMERI és egyben KIEMELI azt, hogy rendkívül fontos a nemzeti vállalások céltudatos végrehajtása globális szinten. KIEMELI, hogy az EU és a tagállamok által harmadik országokkal kialakított fejlesztési együttműködés során maradéktalanul figyelembe kell venni az egyrészről az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, másrészről a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben, az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási cselekvési menetrendben és az egyéb nemzetközi menetrendekben elfogadott fenntartható fejlesztési célok közötti szinergiákat. RÁMUTAT ARRA, hogy a nemzeti vállalások végrehajtásának finanszírozását illetően döntő jelentőségű a felek között koordináció: az intézményeknek koordináltan, egymással partnerségben kell fellépniük, hogy az adott országban a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni.

17. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodásban is az Éghajlat-változási Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusát alkalmazzák. RÁMUTAT ARRA, hogy az Éghajlat-változási Alap kulcsfontosságú multilaterális eszközként kiemelt szerepet játszik abban, hogy segítse a fejlődő országokat a paradigmaváltás előmozdításában, és így ezek az országok elmozdulhassanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlesztés irányába. ÜDVÖZLI a további projektek és programok jóváhagyását, VALAMINT ÜDVÖZLI az Éghajlat-változási alap stratégiai tervének jóváhagyását, amely terv célja elősegíteni, hogy az alap valódi változást hozzon. KIEMELI, hogy az elkülönített és rendelkezésre álló források jelentős része (47 %) uniós tagállamoktól származik. ÜDVÖZLI, hogy a fejlődő országok hozzájárulásokat tettek az Éghajlat-változási Alapba, és minden országot arra BÁTORÍT, hogy ha módjában áll, tegyen ilyen hozzájárulást.”

Kapcsolat

Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége
1191 Budapest, Ady Endre út 28-30.
Tel/Fax: (06 1) 201-7137
Fővárosi Törvényszék nyilvántartási szám: 5501
Adószám: 18052246-2-43
HKVSZ titkárság: info@hkvsz.hu
HKVSZ pénzügy: penzugy@hkvsz.hu
Adatvédelmi tájékoztató

Hírdetés

Időjárás

Menu

Küldjön üzenetet!

Üzenetét elküldtük!
Kollégánk hamarosan jelentkezok Önnél.